Beszoktatás és sírás

A síró gyermek nem sérült gyermek. A sírás a kicsik természetes eszköze az érzéseik kifejezésére. A cél nem a sírás teljes elkerülése, hanem az, hogy a gyermek mellett legyen egy érzelmileg elérhető felnőtt, aki átsegíti őt a nehézségeken. Ez a feladat szülőként és kisgyermeknevelőként vagy óvónőként egyaránt. A beszoktatás akkor halad jó úton, ha a gyermek a saját tempójában, lépésről lépésre szerzi meg a biztonságérzetét. S aggódni akkor érdemes, ha hosszú időre (több hét) állandósul és a támogató hozzáállás ellenére sem javul kicsit sem a helyzet. Fontos észrevenni és értékelni a jelentéktelennek tűnő előrelépéseket is. Apróbb visszaesések, hangulatváltozások, átmeneti nyugtalanság, érzékenység a változással járó, de múló jelenségek.

Amennyiben érdekelnek a beszoktatás részletei, töltsd le a Gyermeknevelés – Beszoktatás almenüpontjában található segédanyagot!