Hogyan okoz stresszt gyermekeinknek a „túl sokat”, túl gyorsan” akaró rohanó felnőtt világ?

Hogyan okoz stresszt gyermekeinknek a „túl sokat”, túl gyorsan” akaró rohanó felnőtt világ?

Kim John Payne pszichológus, pedagógus Egyszerűbb gyermekkor című könyvében arról ír, hogyan fordulhat elő a jóléti társadalmakban, hogy az ott élő gyermekek olyan stressz tüneteket hordoznak, mint a háború sújtotta vidékeken élő társaik.

Az író Kambodzsában volt önkéntes szociális munkás, és poszttraumás stressz-szindrómával küzdő, menekülttáborban élő gyerekekkel dolgozott. Majd Angliába költözött és iskolapszichológus lett. Hosszú időbe telt mire belátta, a két gyerekcsoport tünetei tökéletesen megegyeznek, míg életkörülményeik éles ellentétben állnak egymással.

Hosszas kutatással megtalálta erre a rejtélyre a választ. A mai jóléti államokban olyan mennyiségű információ ömlik gyerekeinkre, olyan felnőtteket is megterhelő időbeosztásban élnek, annyira kevés idejük van a nyugodt, elmélyült játékra, hogy egyszerűen nincs lehetőségük feldolgozni ezt – a számukra stresszt okozó – pörgést. Az az életritmus, amit a fogyasztói társadalom diktál a gyermekek számára napi szinten rengeteg apró stresszt jelent, mely összeadódik, és feldolgozás híján olyan mértékűvé válik, ami felérhet egy menekülttáborban élő gyermek stressz-szintjével. Mindennapi életünk tempója egyre kevésbé van összhangban a gyermekkor tempójával, és ennek tüneteit a gyerekek viselkedése jól mutatja.

Hogyan tudunk gyermekeinknek segíteni abban, hogy megőrizzük számukra a gyermekkor nyugalmát? Könyvében Kim John Payne négy területre fókuszál:

• Kevesebb játékkal, tárggyal vesszük körül őket, melynek hatására elmélyültebben, hosszabban, nyugodtabban fognak játszani. Ez segíti őket a napi ingerek feldolgozásában.
• A felnőtt világ megterhelő információit szűrjük ki a kis világukból. Nem csak a félelmetes dolgok jelentenek a gyerekek számára stresszt, hanem azok a dolgok is, melyeket nem értenek meg. Képzeljük el, hogy minden nap be kell mennünk egy egyetemre, amire nem vagyunk felkészülve, és csak kapkodjuk a fejünket. A gyerekek számára ezek nem semleges információk, hanem szorongást keltők, ha túl sok van belőlük.
• Kiszámítható ritmust, és rendszert viszünk az életükbe. A gyermek attól érzi magát biztonságban, ezáltal nyugalomban, hogy tudja, milyen tevékenységek követik egymást a napjában, vagy a hetében. Azt éli meg, hogy a világban rend van, és ő ezt a rendet ismeri. Ettől magabiztosabbá válik, és energiáit saját fejlődésére tudja fordítani.
• Lazítunk időbeosztásukon. Tudatosan figyelünk arra, hogy legyen a gyermek napjában több olyan időszak, amikor megpihenhet, kapcsolódhat szeretteihez, ezáltal feldolgozhatja az őt ért ingereket, feltöltődhet a nap hátralévő részére. Ezek lehetnek egészen apró gesztusok, rövidke időszakok. Főleg abban a napszakban érdemes erre figyelmet fordítani, amikor gyermekünk a legszélsőségesebben viselkedik.

Ezzel a módszerrel egy kutatás során viselkedészavaros gyermekek 68%-át sikerült gyógyszer nélkül visszaterelni a nem diagnosztizálható szintre, és még a tanulmányi eredményeik is javultak.

De nem csak viselkedészavar esetén segít az egyszerűsítés. Ha egy kisgyereket túlterhel valami, olyan mintha nem is önmaga lenne, nyűgös, hisztis állapotai megsokszorozódnak. Ennek tünete rendszerint ugyanazon napi eseménynél csúcsosodik ki. Vagy az alvás megy nehezen, vagy az étkezések ideje válik káosszá, vagy a testvérek reagálnak érzékenyebben egymásra. Ezekkel a helyzetekkel sokan találkoztunk már. Amint néhány szinten leegyszerűsítjük gyermekünk életét a viselkedésük is kiegyensúlyozottabbá válik.

A gyermekkor egyszerűsítése új szemléletet és könnyen kivitelezhető módszereket ad a szülők kezébe, melyet újra és újra elővehetnek, amikor szükség van rá. Ahogy a gyerekek nőnek, iskolába kerülnek, költözik a család, változik a család összetétele. Ezeket a megoldásokat nem csak a gyereknevelés teljes ideje alatt (igen, kamaszkorban is), de felnőtt életünkre vonatkoztatva is kamatoztatni tudjuk, bármilyen élethelyzetben, amikor felborul az addigi életmódunk.

Az egyszerűbb gyermekkor módszere hozzásegíti a szülőket, hogy visszataláljanak azokhoz a vágyakhoz és álmokhoz, amit szülőségük kezdetén a családi életről dédelgettek.